Úgy tûnik, ez a hét most errõl szól. Este elmentem egy koncertre. Egy iskola udvarán volt, és rengeteg ember jelent meg. Egy egész sorozat elõadás, beszélgetések vannak valami színész emlékére, így a zene is ehhez kapcsolódott. Volt három énekes és három zenész. Az elõadás közben néha filmrészletek. Érdekes módon elég sokáig tartott, el is jöttem a végérõl, mert még volt más dolgom is, amit a végtelenségig nem lehetett halasztani, meg õszintén, kicsit meguntam a végére. Igazából voltak jó számok, de ez az ülve zenélõs éneklõs, hajlítgatós éneklõs zene volt. De voltak jó részek..

Ami érdekes volt, hogy voltak olyan kétszázan, és, ha kettõ ember mondta, hogy „once more” egy szám után, akkor eljátszották újra. Ez a része elég interaktív volt. Amúgy ilyenkor mindig valami rövidített változatot játszottak másodjára.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.