Reggel valami ezüstékszerest néztünk meg. Hát, na ez az, ami tõlem nagyon távol áll. Amikor megkérdeztem, hogy, na, ez mennyibe kerül, várva valamilyen 1000 Rs-es árat, akkor mondja, hogy 250… Ilyen háttérrel meg nem veszek semmit inkább, felõlem a tízszeresét is mondhatta volna, azt is elhiszem.

Ezután elmentünk várost nézni. A Hawa Mahal az egyik leghíresebb hely. Még indiai belépõjegyet is sikerült váltanunk hatod áron a bizniszes vízumunkkal, ahogyan Delhiben a Redfortnál is szerencsére. Hawa Mahal. Hawa azt jelenti, hogy szél. Mert sok ablak van rajta. Sok színes ablak, este belülrõl kivilágítva szép volt az utcáról nézve. Ezután leléptünk az Amber Fort-hoz. Jaipur ezen része a hegyeken tele van erõdökkel, és várfalakkal, védve a várost. Szép erõd ez, érdemes megnézni. Belül szépen festett épületek, ápolt mind. Lehet elefánton is utazni, ez az állatok védelme miatt elég költséges, 900 Rs a legalacsonyabb ár, azt nem tudom mennyi idõre. Amber Fort tele nagyon hosszú farkú majmokkal. Meg voltak kígyóbûvölõk is.

Gondozzák szépen ezt a várost. Most például épp újrafestették az óváros rózsaszín épületeit. 150 év után. 

Este ettünk egy helyen karácsonyi vacsorát. Valamilyen szinten európait, legalább ennek az ünnepnek az alkalmából. Volt ott egy indiai srác, akivel dumálgattunk. Csinál egy klubbot. Meglepõ volt, amikor azt kérdezte, hogy hallottunk-e a Zimpla nevû helyrõl. Nem. Ez egy hely Budapesten, arról hallottunk-e már? Jaaa, Szimpla. Igen. És Budapest, Igen. Na, ez kicsit ledöbbentett, vagy, hát meglepett. 

Amúgy, ja, hát itt is vannak álölelkezõs áljókedvû érdekes tekintetû fiatalok. Fõleg akik klubot nyitnak.

Elmentünk este egy helyre, és, hát, vannak olyan helyek, ahol egy szimpla buliba 2500 rúpia a belépõ. Azt, hogy ez belülrõl milyen, nem mondom meg. Csak, hát, amikor 10-20 rúpiákon vitatkozunk a riksásokkal, akkor ez így fura. Amikor kevesebb, mint 2000-et költök havonta kajára, akkor is fura. Egy nap hány szegény kisgyerek és öreg és anyuka kér néhány rúpiát tõlem összesen? Öt, tíz? Körülbelül. De csak azért, mert egész nap az utcán vagyunk. 2500 Rs-bõl ittlétem alatt az összes kéregetõt boldoggá tehettem volna egy kicsit. Egy vacsora erejéig. Na, de legyen vidámság. Szóval én így nem. Ez a vidámság.