Igen. 37 óra vonatút, ebbõl 24 óra ma:), szerencsére egy szünettel Bushawalban. Persze senki sem tudta, hogy majd át kell szállni, de mindegy, kérdeztük, mondták. Körülnéztünk a városban, volt egy templom. Aztán vonat újra. Ez a város egy nagy központ vasút szempontjából. Az állomáson pedig külön locsolórendszer van azért, hogy a „kérjük csak a pályaudvar elhagyása után használja” feliratot semmibe vevõ emberek cuccát eltakarítsák valahogyan. Azt múltkor sem értettem, hogy a flakonos víz miért olcsóbb a pályaudvaron és a megállókban, mint a városban például. Még az árusok is, akik a vonaton mászkálnak, õk is ugyanolyan olcsón adják. Nyilván, mert ezt bárki tudja csinálni, aztán nagy a verseny.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.