A mauritiusi kultúráról beszélgettünk a mauritiusi csajokkal. Csak 1,2 millióan laknak, és nagyon vegyesen. Talán a francia is hivatalos nyelv ott, mindenesetre remekül beszélnek franciául. Sok indiai lakik ott egyébként. Így ott is mûködik ez az intézett házasodás dolog. Sõt, aszerint, hogy milyen nyelven beszélõ hinduk, azok szerint is csoportosulnak. Így a telgu nyelven beszélõk csak telgu nyelven beszélõkkel házasodnak, legalábbis elég komolynak tûnt ebben. És, hogy azért gáz, ha valaki nem szûzen megy férjhez. Ez egyik lánynak pl. már öt éve van barátja. Viszont 20 éves kora óta a szülei folyamatosan kérdezgetik, hogy mikor házasodik már, és, hogy mikor hozhatják a jelölteket. A barátját meg el kell titkolnia. Ami nem lehet egyszerû egy olyan kis helyen. Ott 25 év felett már egyre kevesebb választási lehetõsége van egy lánynak, így a szülõk az elõtt erõltetik a férjhez adást. Ami nem lehet egyszerû, látva más országokat, vagy mondjuk azt, hogy egyetemre is kell járni. Érdekes dolog ez az egész. Egyrészt mekkora rizikó már. Másrészt, valakinek van aki nem is érdemli meg azt a másikat, akkor meg jó nagy szerencséje volt. Ja igen. A férjhez menés elõtt kétszer találkoznak a sráccal, abból kell eldönteni. Ami a családnak fontos, hogy ugyanolyan anyagi körülményei legyenek a két családnak. Meg persze, hogy adott esetben telgu nyelven beszéljen. Nekem annyira ez a dolog nem jön be. Fõleg ez az rizikó rész miatt, (persze az szerelem is lehet rizikós), meg, hogy hamar döntse el valaki. Sokszor egy év sem elég, vagy kettõ. És, ha nem jön be, és egy év után más lesz minden, akkor mi lesz. Elválni nem tudnak. Vagyis nem szokás. Aztán lehet, hogy teljesen el kéne vonatkoztatnom. És, ha valaki hozzámegy valakihez, azt élete végéig szereti, persze az valami más módon, mint mi. Sok tanulni való van még.