Pár tanács: ha a riksás 150 rúpiával kezdi, akkor általában a 40-50 reális. És erõsnek kell lenni, nem kell mutatni, hogy alig van idõd a vonat elindulásáig, mert akkor nem fognak lejjebb menni. Tovább is lehet állni. Vannak helyek, ahova fizetniük kell a behajtásért. Meg kell keresni a kordont, és azon kívül kell keresni valakit, ez vasútállomásoknál is szokott lenni. Északon nem használják a méter alapú ármegállapítást. Mondjuk úgy azért nehéz alkudozni, hogy az ember nem is tudja, hogy mennyire van. De ez a harmadolós dolog bejött általában, összehasonlítva az eddig tapasztalt Pune tarifával.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.