Ma sikerült a munkahelyre az átlagos menetidõ kétszerese alatt megérkeznem. Elterelések voltak, és kiderült, hogy az úthálózat pontosan annyi jármût tud ellátni, hogy ne legyen minden nap káosz. Nem úgy, mint Budapesten, ahol ugye semminek nem kell történnie, hogy dugó…

Kezdenek gyûlni megint az emberek. Nyilván Kanada egy ilyen hely, de azért vicces, hogy három lány is van most onnan, az egyiknek a szülei indiaiak, a másiknak kínaiak, a harmadiknak pedig koreaiak. Na, és holnap jött egy negyedik, õ is kanadai, de a szülei kenyaiak.

Benéztünk egy táncra megint, szerencsére most volt is a helyen valami. Pontosan az, amit meghirdettek, szép volt, volt élõzene is, ami tök jó volt, a tánc is. Danishtával voltam mindezt megnézni, egy mauritiusi lánnyal, aki indiai felmenõi miatt egész sokat tudott arról, ami a…

Tegnapelõtt megérkezett a monszun is. Egyelõre még csak napi pár óra esõvel kell számolni. Azt gondoltam, hogy majd tökre nosztalgikus hangulatban leszek ettõl, visszajönnek azok az illatok, amiket tavaly augusztusban éreztem, de egyelõre még nem. 

Ma is van valami „fesztivál”. Van egy tipikus fafajta a „Banian” fa (talán így írhatják), a körül lehet látni nõket keringeni. Igazából csak egy imádkozás a fához, és akkor kell körbe-körbe járni a fa körül. Azért a nõk teszik mindezt, mert ez egy speciálisan nekik…

 Ma pedig elmentünk táncot nézni. De semmi nem volt. A megadott helyen azt mondták, hogy itt bizony semmi show nincsen. Pedig az internet azt mondta, így csalódottan ettünk egy breadcrumpsot, és visszajöttünk.