Esküvő. Igaz kedden is volt egy, de hát ez, azért sokkal izgalmasabb volt. Sokkal jobban is tetszett. Hatalmas tömeg volt. Szerintem kétszáz ember lehetett legalább. Zene, tánc, a férfi családja táncol ilyenkor. Ők örülnek. A nő családja annyira nem, mert a lány családot vált ilyenkor. Szóval van zenekar, akik csinálnak egy kört a környéken. Elől az ünneplő tömeg, csak férfiak. Aztán mögöttük a szekér, meg a zenekar. Tánc, nagyon hangos zene. Szeretnek táncolni, és szeretik a külföldit is megkérni, hogy táncoljon velük. Hát, még fejlődnöm kell, mert ők jól tolják. Néha rohadt vicces. A szekér után a vőlegény fehér lovon, díszes ruhában. Volt egy sztori, hogy valaki kicsit kövérebb volt, és neki szerveztek egy elefántot.

Na, ez egy ideig tartott, legalább egy órán keresztül, nehezen akarták abbahagyni. Aztán az esküvő a szétválasztó lepellel. Aztán rizsdobálás, amiről azt mondták, hogy nem tudják, miért van, lehet, hogy valami könyvben ez benne van. Aztán amikor valami történt, akkor meggyújtották a petárdasorozatot. Ja, igen. Ez a keddivel szemben nem bráhmin esküvő volt, hanem alacsonyabb kasztbeli embereké, de szintén szervezett házasság.

Ezután mindenki elment kajálni, kivéve a férjet, és a feleséget. Akik rengeteg mindent csináltak. Nyakláncadás (amit aztán örökké kell a nőnek viselnie), virágfűzés nyakba akasztás. Aztán volt olyan is, hogy ültek és egy fonallal körbetekerték őket. Itt is a nők végezték a melót. A férfiak csak néztek.

Jó volt. Élveztem. Szerencsére nem hoztam hibás döntést, mert a keddi után nem sok kedvem volt ma menni.