Ma reggel Smita-val motoron be a munkahelyre. A vége felé, pont a cégnél nagyon nagy dugó volt. Később kiderült, hogy miért, legyen annyi elég, hogy tegnap valami balhé volt, és ma egész nap rendőrök vigyáztak a rendre, de nem volt mire, csak a békesség kedvéért voltak ott.…

 Ma reggel tehát busszal mentem átszállással, majdnem teljes sikerrel, csak egy kicsit kellett riksázni, mert közel voltam, de nem tudtam, csak nagyjából az utat. Jara-val mentünk együtt az egyiptomi lánnyal, a másik lakásból.Munkában sok érdekes nem volt, csak egy kétórás…

 Ma meg is volt az első móka a lakótársakkal. Majdnem mindenki jött, kivéve Maria az indiai srác és Andreas, így hatan mentünk a lakásból és még egy lány jött, Rita. Ő is Tajvanról érkezett, mint Tobi (Tóbiás). A lánynak ez az angol neve, a fiúnak pedig ez a német neve.…

Igen, ott vagyok a mai nap után, hogy képtelen vagyok leírni a dolgokat. Szerintem egy év kevés arra, hogy Pune-t megnézzem. Jó, mondjuk alaposan. És mondom ezt a fesztiválszezon közepén. Képtelen vagyok leírni a dolgokat, mert tényleg csak átélni lehet. Tényleg igazából most mi…

 Na, a reggel jó nehezen indult, majdnem elaludtam a buszmegállóban. Kicsit későn feküdtünk le. Lehet, hogy a fáradtság miatt, lehet, hogy a tegnapi fényképnézegetés miatt, de ma reggel tényleg nagyon tetszett minden. Elmondhatatlan érzés igazából, és tényleg nem tudom…

 Az utóbbi napokban keveset írtam, kicsit lelassultak az események, meg lehet, hogy elfáradtam kicsit. Viszont ma is elfáradtam, főleg azért, mert rengeteg dolog történt. Úgyhogy lehet, hogy már el is felejtettem valamit, és lehet, hogy később fog csak eszembe jutni, persze, csak…

lassan meg lesz a kovetkezo is, csak nem volt idom elmenni kepeket feltolteni a geprol.